Napi szinten jelennek meg cikkek a tévézés gyerekekre gyakorolt negatív hatásáról. Természetesen ebben a témában is megoszlanak a vélemények. A szélsőségesek már attól felháborodnak, ha TV-t látnak a kisgyerekes házában, és önképzett szakemberként sorolják a negatívumokat. Jómagam próbálom határok közé szorítani a család tévénézését, minimalizálni és felügyelni a nézett műsorokat. Szerintem ez így egész jól működik... Megnézünk heti 1-2 (a 2 már rekordnak számít) filmet, párom bekapcsolja néha a híreket vagy megnéz 1-1 fontos meccset és bizony reggelente előfordul, hogy lemegy 1-2 retro rajzfilm is, amíg mi, felnőttek az életmentő kávét kortyoljuk. És milyen jó az a fél óra béke és nyugalom!! Csodálatos! Annyira, hogy anya utána majdnem egész nap képes szórakoztató és türelmes lenni.
A gyerekek tévénézésével kapcsolatos szülői dilemma mellett ott a többi digitális média, első sorban az okos-készülékek használatának kérdése is. Egyetértek a modern pedagógia alapelvekkel, de nem szeretem a szélsőségeket. Szerintem attól, hogy néha játszik egyet a táblagépen a gyerek még élhet természetközelien és kiélheti a kreativitását is.
Nálunk a nagyobbikat két évesen már nagyon érdekelte a technológia, ami nem is volt csoda két informatikával foglalkozó szülő mellett. Eleinte csak meséket olvastunk, állatos fotókat nézegettünk a táblagépen, utána rájöttünk, hogy maga is el tud igazodni a képek között, görgetni, kiválasztani, visszamenni a menüben. Ekkor kezdtem el keresgélni a játékok között. Őszintén szólva rá kellett jönnöm, hogy bár óriási a választék, rengeteg a rossz, lassú játék. Akadt viszont néhány nagyon hasznos kis program, amit szeretnék most veletek is megosztani:
Ez is nagyon jól jöhet, ha az otthoni kirakósokat meguntuk. Több ilyen típusú programot próbáltunk, ez azért jött be, mert nem akadozik, több nyelv kiválasztható, így a gyerek megtanulhatja a kirakott állatok nevét akár mandarinul is...
Ezt meg csak azért ajánlom, mert firkálni jóóóó!!!
Nem tudom, hogy azért, mert nem tiltottuk, csak keretek közé szorítottuk, de István nem nyomkodja állandóan a tabletet. Akkor kéri csak, amikor már nem tud mivel játszani, meg van fázva vagy csak szeretne odaülni mellénk, ahogy ő mondja, "dolgozni". Bár majdnem teljes szabadságot adtunk neki a táblagép használata nem haladja meg az 3-4 órát havonta (igen, havonta).
Hogy mit tanult a két és fél éves gyerek a kütyü használata közben? Főleg türelmet. Ki kell várni, hogy megnyissa, átváltson, kikapcsolja... És én? Hogy néha jobb engedni...
