Nem titkolom, Pinterest függő vagyok. De legalább az a fajta, aki nem csak nézegeti az ötleteket, hanem általában ki is próbálja. Néha bejön, néha nem. Arra gondoltam új rovatot indítok, amiben kifejtem a véleményem 1-1 ilyen DIY ötletről, amit a Pinteresten találtam. Természetesen igyekszem majd az oktatás témakörben maradni, de semmit nem ígérhetek...

Lássuk rögtön az első ötletet.

https://www.pinterest.com/pin/86975836534855001/

Jöhet az én verzióm. CD helyett kartont használtam:

 Gyorsan dobtam össze, mert nálunk már csak úgy lehet... Ez a garancia arra, hogy ebben a rovatban csak gyors és egyszerű ötleteket fogtok látni.

Első színtanulós feladatnak megteszi. Gyerkőc néhányszor kirakta. Eleinte a színek tetszettek neki, utána már csak izgis volt csíptetőzni, végül pedig leszedegetni a ragasztót a csíptetőkről. Így lett ez egyszer használatos játék... Viszont a befektetett energiához mérten megérte.

Romhányi a Rímhányó, szerintem azt nem kell megmagyaráznom, hogy miért szeretem...

Használjátok, terjesszétek!

[lab_subscriber_download_form download_id=28]

Ha tetszett, hasonlót itt találsz.

Napi szinten jelennek meg cikkek a tévézés gyerekekre gyakorolt negatív hatásáról. Természetesen ebben a témában is megoszlanak a vélemények. A szélsőségesek már attól felháborodnak, ha TV-t látnak a kisgyerekes házában, és önképzett szakemberként sorolják a negatívumokat.  Jómagam próbálom határok közé szorítani a család tévénézését, minimalizálni és felügyelni a nézett műsorokat. Szerintem ez így egész jól működik... Megnézünk heti 1-2 (a 2 már rekordnak számít) filmet, párom bekapcsolja néha a híreket vagy megnéz 1-1 fontos meccset és bizony reggelente előfordul, hogy lemegy 1-2 retro rajzfilm is, amíg mi, felnőttek az életmentő kávét kortyoljuk. És milyen jó az a fél óra béke és nyugalom!! Csodálatos! Annyira, hogy anya utána majdnem egész nap képes szórakoztató és türelmes lenni.

A gyerekek tévénézésével kapcsolatos szülői dilemma mellett ott a többi digitális média, első sorban az okos-készülékek használatának kérdése is. Egyetértek a modern pedagógia alapelvekkel, de nem szeretem a szélsőségeket. Szerintem attól, hogy néha játszik egyet a táblagépen a gyerek még élhet természetközelien és kiélheti a kreativitását is.

Nálunk a nagyobbikat két évesen már nagyon érdekelte a technológia, ami nem is volt csoda két informatikával foglalkozó szülő mellett. Eleinte csak meséket olvastunk, állatos fotókat nézegettünk a táblagépen, utána rájöttünk, hogy maga is el tud igazodni a képek között, görgetni, kiválasztani, visszamenni a menüben.  Ekkor kezdtem el keresgélni a játékok között. Őszintén szólva rá kellett jönnöm, hogy bár óriási a választék, rengeteg a rossz, lassú játék. Akadt viszont néhány nagyon hasznos kis program, amit szeretnék most veletek is megosztani:

1. Animals Farm

Egyértelműen a legjobb az általunk próbált applikációk közül. A programon belül egy csomó kis-játék található, amik főképp kirakós, logikai játékok és valójában egy tanya hétköznapjait mutatják be. A gyerek megtanulhatja a főzés alaplépéseit, a kertészkedést, szerelést, tojást szedhet, sőt még madáretetőt is lehet építeni. Mindez nagyon kedves, visszafogott grafikával.

2. Puzzle 4 kids

Ez is nagyon jól jöhet, ha az otthoni kirakósokat meguntuk. Több ilyen típusú programot próbáltunk, ez azért jött be, mert nem akadozik, több nyelv kiválasztható, így a gyerek megtanulhatja a kirakott állatok nevét akár mandarinul is...

3. Painting World

Ezt meg csak azért ajánlom, mert firkálni jóóóó!!!

---

Nem tudom, hogy azért, mert nem tiltottuk, csak keretek közé szorítottuk, de István nem nyomkodja állandóan a tabletet. Akkor kéri csak, amikor már nem tud mivel játszani, meg van fázva vagy csak szeretne odaülni mellénk, ahogy ő mondja, "dolgozni". Bár  majdnem teljes szabadságot adtunk neki a táblagép használata nem haladja meg az 3-4 órát havonta (igen, havonta).

Hogy mit tanult a két és fél éves gyerek a kütyü használata közben? Főleg türelmet. Ki kell várni, hogy megnyissa, átváltson, kikapcsolja... És én? Hogy néha jobb engedni...

 

A hét irodalmára Fekete István.

Minden héten megindokolom a választásom, már-már bocsánatkérőn magyarázkodom, mert önkényesen, saját sorrendet állítva válogatok a magyar irodalom jelentős alakjai között. Pedig valójában nem rangsorolok. (Néha talán egy kicsit.)

Igazából ha nincs évforduló vagy konkrét inspiráció, akkor csak végignézek a könyvespolcon. Ma ez így történt. Fej-vakarászva végigmértem a könyvtáram és nem ok nélkül, Fekete István regényeit szúrtam ki. Előre tettem ezeket a könyveket, titokban abban bízva, hogy nagy-fiam előkapja az egyiket és arra kér, olvassam fel neki... Tudom, kicsit türelmetlen vagyok néha, nincs még három sem és én a Bogáncsot olvasnám már neki. De hadd legyek már egy kicsit én is önző...

Használjátok, terjesszétek!

 

[lab_subscriber_download_form download_id=27]

Ha ez tetszett, hasonlót itt találsz.

Nagy-fiam karácsonyi kívánságlistájára többek között felkerült a sárgarépa is. Bár tudom, hogy nagyon szereti (főleg a vasárnapi levesbe főzve), nem akartam egy csomag zöldségfélét a fa alá tenni. Így kénytelen voltam kitalálni valami mást. Emlékeztem egy régi leírásra Pinteresten (naná, hogy ott), arról hogyan készíthető filcből veteményeskert. Utánakerestem és rájöttem, nem csak egy leírás van...  Miután napokig kattintgattam a Pinterestes bejegyzések között, összeállt bennem a kép és belevágtam a saját, jobban mondva István kiskertjébe. A répa természetesen elsőként készült el, majd jött a cékla, retek és végül a paradicsombokor.

Az eredményt itt láthatjátok:

Nem kell hozzá különösen nagy kézügyesség, de nagy örömöt lehet vele szerezni... Na, ezért rajongok a Pinterestért! :)

Ha valaki nem olvasta a Pinterestes bejegyzésemet, itt megtalálhatja.

Az elmúlt napokban számos Mikszáth Kálmánról szóló írást lehetett olvasni a neten, születésének évfordulója alkalmából. Hasonló okból folytatom sorozatomat én is pont vele.

Használjátok, terjesszétek!

[lab_subscriber_download_form download_id=26]

Ha tetszett, itt találsz hasonlót.

A napokban ráfutottam egy apuka blogjára, aki megosztja a kísérleteket, játékokat, amiket a fiaival kipróbál. Küldtem is rögtön a linket páromnak, aki hozzá hasonlóan aktívan kiveszi a részét a nevelésből. Az oldalon ráfutott egy érdekes papírrepülőszerűségre, amit rögtön kipróbált. Szkeptikusak voltunk, de a repcsi csodásan szállt. Ennek persze nem csak a gyerek, hanem a macska is nagyon örült.

A röppentyűhöz két papírcsíkra. egy szívószálra, ollóra és ragasztóra van csak szükség. Az papírfajtákat, a szalag és a szívószál hosszúságát lehet próbálgatni, ezzel gyakorolható a fizika is. Esős időben remek időtöltés... Gyorsan összedobtam nektek is egy leírást.

 

Megjegyzés: Ha a ti macskátok is bolond ceruzaimádó, aki az írószerekhez hasonló hosszúkás tárgyakat menten szétrágja, javasolom, hogy tartsátok elzárva a játék alatt...

És egy kis ábrát a fizikaórára.

Nagy kedvencem Varró Dániel, a modern Romhányi. Meggyőződésem, hogy verseit azok is szeretik, akik különben nem rajonganak a költészetért. Megérdemli, hogy ő legyen a sorozatban szereplő 13. (szerintem a 13 szerencsés szám).

Az idézetet ismét önkényesen választottam... :)

Használjátok, terjesszétek!

 

[lab_subscriber_download_form download_id=25]

Ha tetszett, itt találsz hasonlót.

A címből már sejthető, hogy miről fog szólni ez a bejegyzés. 2017 a változás éve. Mondja ezt a számmisztika és mondom én is.

Amikor belevágtam a Papírsárkány írásába nagy volt a lendületem, szerettem volna kipróbálni magam a szakmámban (sajnos erre más lehetőségem korábban nem volt), és közben segíteni akartam. Hovatovább tisztában voltam az oktatás helyzetével, láttam, olvastam a hírekben, hallottam pedagógus barátoktól és persze tapasztaltam a saját bőrömön is... Gondoltam belevágok és hozzáadom az önrészt. Többen megköszöntétek, de igazából nem sokan kértek tőlem, és nem kaptam konkrét ötleteket. Néhány bejegyzéshez könnyen jött az ihlet, néha többet kellett törnöm a fejem, de ez nem volt gond. Az egyetlen problémát csak az okozta, hogy sose tudtam, hogy kielégítem-e a szükségleteket, hogy használható volt-e a munkám az órákon és hogy mi volt a diákok véleménye. Idén azt kérem tőletek kedves pedagógusok, hogy adjatok ötleteket, kérjetek bátran és ha valami nem jó azt is írjátok meg, mert a kritika is jól jön.

Az utóbbi hetekben lekötött a készülődés, ünneplés és persze a megfázások (igen, több is volt). Mint azt már említettem két kisfiam van, Máté, a kisebbik fél éves, István két és fél és persze mindketten valamilyen "fázisban" vannak. Most talán kijelenthetem, hogy kicsit nehezebb fázisban... De jön még esőre szivárvány, vagy egy újabb fázis... Anyaként természetesen törekszem a legjobbat nyújtani a gyerekeknek. Agyonolvasom magam, hogy mi a jó nekik és mi nem. Hiába kicsik még a fiúk, őszintén bevallom, hogy már most kitör a frász, ha az iskolára gondolok. Részben az is motivált a Papírsárkány beindításakor, hogy része szeretnék lenni a reformoknak. Nyilván szülőként az oktatási rendszert nem változtathatom meg (sajnos), de a Papírsárkányon keresztül talán segíthetek. Ezért döntöttem úgy, hogy ezentúl nyitok a szülők irányába is.  Olyan tartalommal is készülök majd, ami nem csak a pedagógusok, hanem a szülők számára is hasznos lehet.

Remélem mind egy nagy csapatként tudunk majd együttműködni és segíteni azoknak, akikért ez a blog valójában létrejött: a gyerekeknek.

 

Mi az a virtuális valóság? Miért jó hogy létezik? És egy pedagógus hogyan  és miért használná az oktatásban? Ezek és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel benned a címet olvasva.

A definíciók között kutatva talán a legjobb Linda Jacobson meghatározása, mi szerint a virtuális valóság úgy is meghatározható, mint olyan számítógéppel létrehozott környezet, amelyben a felhasználó is jelen van.

A VR-ben a felhasználó egy sisak vagy szemüveg segítségével válik a virtuális világ részévé. Szinte teljesen kizárja a külvilágot és belecsöppen abba a környezetbe, amit a szemüveg vagy a sisak közvetít.

Bár nálunk még nem túl elterjedt a világban 2018-ra 171 millió VR felhasználót jósolnak. És hogy mire használják?

1. Szórakozásra: sportolás, film nézés, virtuális koncerteken való részvétel, sőt turizmusra is használható (a jóslatok szerint az elkövetkező 30 évben a virtuális turizmus akár a valódi utazást is felválthatja)
2. Az egészségügyben: fóbiákban szenvedők küzdhetik le félelmeiket segítségével, a poszt traumatikus stressz kezelésében is használható valamint a sebészek oktatását is nagyban megkönnyítheti.
3. Lakásvásárláskor: könnyen be lehet járni az eladó ingatlanokat, anélkül, hogy kimozdulnánk.
4. és természetesen az Oktatásban:

• BÁRMIRE!!!!
• virtuális túrákra a múltban
• virtuális túrákra a jelenben
• virtuális kiruccanásokra a jövőben, az űrben, a Föld mélyében, a vizek fenekén, tárgyak belsejében, élőlények belsejében, tényleg bárhol....
• kipróbálhatóak a különböző sportok
• és sok más

Remélem meghoztam mindenkinek a kedvét!

Tudom, most azt mondjátok, hogy persze, szép és jó ez mind, de az én iskolámnak nincs pénze drága szemüvegekre, sisakokra. Szerencsére nincs szükség drága kütyükre, mert mind megoldható egy kartondarab, egy nagyító, ragasztó, olló, egy okos telefon és egy kis ügyesség segítségével.

Következő videóm segítségével megtudhatjátok, hogyan készíthettek Google szemüveget.